Minden vállalat rendelkezik strukturált hálózattal, ez minden IT kommunikációnak az alapja, ezen a passzív rendszeren csatlakozik szinte minden informatikai eszköz… Mi lenne, ha az egész IT hálózatunkat valósidejű kijelzőn láthatnánk? És minden dokumentálva lenne? Mindenhol… Képzeljük el a lehetőségeinket! Intelligensé tehetjük a hálózatunkat, s ezzel képesek leszünk nyomon követni és dokumentálni minden egyes változást.
Széles körű, nemzetközi piackutatási adatokra bukkantam, amelynek eredményei azt bizonyították, hogy az IT hálózatok üzemkiesésének mintegy 60 százaléka a fizikai hálózat meghibásodására vezethető vissza. [Forrás: LAN Techology]
Továbbá a hibaelhárítási idő 80 százaléka hibakeresésre megy el, és ebből csak 20 százalék az érdemi hibaelhárítással eltöltött idő. [Forrás: The Gartner Group]
Napjainkban a jól ismert OSI modell 7 rétegéből, a második rétegtől felfele nagyvállalatoknál bevett szokás, hogy használnak valamilyen megoldást, ilyen például a Ciscoworks, vagy a HP OpenView, vagy akár az IBM Tivoli szoftveres felügyelete.
Azonban elmondható az is, hogy általában csak az első – passzív – réteg nem felügyelt! Így nem csoda, ha a passzív kábelezés felügyelete és felépítése minőségi anyagokból kiemelten fontos feladat.
Lássuk tehát, mit nyerünk azzal, ha intelligenssé tesszük hálózatunkat. Ehhez több eszköz is rendelkezésünkre áll a piacon, itt van például elsőnek az ICM AMPTRAC hálózat-felügyeleti rendszer. Amiről elmondható, hogy speciális érzékelőtüskével ellátott patch kábeleket használ, amellyel radikálisan csökken a rendszerleállási és hibakeresési idő, illetve meghibásodás esetén azonnali információt ad a hiba jellegéről és pontos helyéről.
Egy másik rendszert is fontosnak tartok megemlíteni, amely az egyedi megoldásával tűnt fel számomra, és ez nem más, mint a Quareo rendszer, szintén a hálózatfelügyeleti rendszerek családjába tartozik. A rendszer „lelke” a patch kábelek csatlakozóiba integrált Chipset. Ezek az egyedi azonosítóval ellátott csatlakozók, már az egyik kábelvég csatlakozásakor információt biztosítanak számunkra!
A rendszerleállási idő – akár már egy óra – rendkívül nagy összegeket vonhat el a vállalati költségvetésből, és ezek csökkentésével a hálózat intelligensé tételéhez szükséges beruházás 1-2 év alatt már megtérülhet!
Az okos hálózat rendelkezik továbbá riasztási és adatvédelmi funkciókkal: előre megadott rendellenes eseménykor azonnali figyelmeztetést küld e-mailben a változásokról, s minden eseményt naplóz. Riasztások különböző hibákra is alkalmazhatók (gerinckábelezés, kiemelten fontos portok, és még sok más kapcsolati elem), ami egyrészt meggyorsítja a hiba okának keresését, másrészt csökkenti az üzemkiesési időt.
Lehetséges a valós idejű dokumentáció is; pontos átadási dokumentáció készíthető a rendszer indulásakor, amelyet a rendszer későbbiekben folyamatosan figyel és újradokumentál. Ez egyébként egy hálózatfelügyeleti megoldás mindennapokban legtöbbet használt funkciója; nagyban csökkenti a humánerőforrás-igényt, illetve az emberi adminisztráció esetleges pontatlanságait. Lényeg, hogy a rendszer mindig a valós helyzetet mutatja!
A rendszer képes továbbá a munkafázisok nyomon követésére és dokumentálása is a tervezéstől a megvalósulásig. A hozzáférés-menedzsment révén pedig hozzáférési prioritásokat adhatunk meg.
A telepítés szakaszai – haladó szint
A passzív hálózatra „ráültetendő” eszközt érdemes három szakaszban telepíteni. Az első, fizikai telepítés során rendszer adatgyűjtő—felügyelő eszközeit helyezzük el oly módon, hogy a különböző rendező helyiségek különálló zónaként gyűjtsék az adatokat, majd ezeket továbbküldve, egy központi szerver egyesítse a változásokat egyetlen adatbázisban. A külön helyen lévő, elszeparált eszközök egymással és a fent említett kiszolgáló szerverrel TCP/IP protokoll segítségével kommunikálnak.
A második, szoftveres telepítési szakasz az adatgyűjtő—felügyelő („analyzer”) portjainak a betanításával kezdődik. Ennek az úgynevezett mappelési művelet a során „tanulják meg”, hogy melyik patch panel, illetve aktív eszköz portjaihoz tartoznak. Ettől a ponttól kezdve az felügyeleti eszközök, más néven analyzerek pontosan tudják, hogy ha valamelyik „lábukon” létrejön vagy épp megszakad a kapcsolat, az pontosan melyik két eszköz port közt történt.
A harmadik, a tesztelési, illetve az éles körülmények közti üzemeltetési szakaszban a központi szerverteremben található központi kiszolgáló switchektől kiinduló kapcsolatot követhetjük a szintén a teremben elhelyezkedő nagy kapacitású szerverekig. A felügyeleti eljárás során a másik fontos momentum, hogy követjük a kapcsolatokat a hálózatot kiszolgáló switchektől az irodarészekben és egyéb helyiségekben elhelyezkedő végponti állomásokig. A kapcsolatokat – természetesen – képesek vagyunk megjeleníteni is, erre több lehetőségünk van: vagy grafikusan az összes elemet felsorolva és szerepeltetve, vagy táblázat formájában kinyerve láthatunk rá rendszerünkre. Az alábbi ábrán jól látható a fent leírtakra egy példa, amely az ICM szoftverről készült.
Tudjon meg többet a CommScope infrastruktúra menedzsment megoldásairól!